Bemutatkozás
Elérhetőség
Szervezetünk felépítése
Társulási Tanács
Munkaszervezet
Pénzügyi Bizottság
Jegyzői Kollégium

Kistérségünk települései
Dunakeszi
Fót
Göd
Mogyoród

Hírek, információk
Hírek
Információk
Társulási Tanács ülései
2011. évi munkaterv
2012. évi munkaterv
Központi Orvosi Ügyelet
2012.január havi ügyeleti beosztás
tanácsi ülés időpontja
Dokumentumok
2012

Pályázatok
Kistérségi pályázatok

Rólunk írták
Dunakanyar Régió

Események, rendezvények
Kistérségi Pedagógiai Napok
Kistérségi Civil Találkozó
Kistérségi Nyári Táboroztatás Képei

Koncepciók, tervek
Dunakeszi kistérség Fejlesztési Koncepciója
Kistérségi Környezetvédelmi Program és Hulladékgazdálkodási terv
Dunakeszi Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve

Kapcsolódó oldalak

Interaktív
Regisztráció
Bejelentkezés
Fórum

Göd »

GÖD

Története
Göd és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, az itt feltárt számtalan régészeti lelet alapján. Területén római erőd-, avar-kori földvár- maradványai kerültek napvilágra. A település nevét 1255-ben említik először az oklevelek. Göd a honfoglalás korában idetelepedett Göd-nemzetség lakóhelye, s egyben névadója is volt. Az első írásbeli feljegyzésből megállapítha-tó, hogy a hajdani Göd falu a Gyula- Zsombor nemzetségé volt. Következő birtokosa I.Károlytól kapta a birtokot. A következő adománylevél Zsigmond kézírását viseli. A konstanzi zsinat közben adta Nőtincs,Göd, Sződ és Keszi birtokait Széchy Miklós tárnokmes-ternek. 1579-ben II.Rudolf Lobkoviczi Poppel László trencséni főispánnak adja. Buda eleste után 1541-től az egész vidék török megszállás alá kerül.
A török pusztítások alatt ez a település is elpusztult, templomával együtt, csak néhány épület, többek között egy csárda, és egy szélmalom maradt fenn. 1640-ben a Göd nemzetségbeliek birtokaként említik az oklevelek. Az 1690-es összeírás Gödöt az elhagyott helyek kötött sorol-ja fel.
Az 1700-as években a Madách családé, majd a családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, aki Mayerffy Ferencnek adta bérbe. Mayerffi József, Ferenc fia felvirágoztatta a te-lepülést. Kúriát, kikötőt, sörgyárat, birtokközpontot hozott itt létre, s magyar telepesekkel népesítette be Gödöt. Mayerffi József a reformkor kiemelkedő alakja volt, barátság fűzte Széchenyi Istvánhoz és Wesselényi Miklóshoz is. 1846-ban itt ment keresztül az ország első vasútja. 1876-1880 között itt készült fel a versenyekre a híres versenyló: Kincsem.
A Kiegyezés után Nemeskéri Kiss Miklós itt belterjes mezőgazdaságot alakított ki, s területén sok telket parcellázott fel, lehetővé téve ezzel Göd későbbi kiépülését. Gödnek az 1870-es összeíráskor még csak 177 lakosa volt, 1999-re már 15 ezer lakos élt a településen.
Nevezetességei
• Gödi major - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
• Termálfürdő.
Valószínű, hogy a hajdani Göd lakói inkább állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, földművelésre a régi módszerekkel enm ezek a földek voltak a legmeg felelőbbek. A vidék legeltetésre kiválóan alkalmas. Ivóvíz bőségesen volt és a dombokról az őrök messziről észre-vehették a harácsolókat. A nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett lehetett a halászat. A tervszerű halászat nyoma a vizafogó, amely 1528-ban Vác és Buda között épült.
Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítette a későbbi Kin-csem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.
1846. július 15-én itt nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak csak Rákos-palotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása.

Nevezetességei képekben (a teljesség igénye nélkül)

Nemeskéri-Kiss Kúria

Pólus Palace

Városháza






Copyright 2006 Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás
| Fejlesztő: PONTHU 2001. Informatikai Bt. | Grafika: REALSYS |