Bemutatkozás
Elérhetőség
Szervezetünk felépítése
Társulási Tanács
Munkaszervezet
Pénzügyi Bizottság
Jegyzői Kollégium

Kistérségünk települései
Dunakeszi
Fót
Göd
Mogyoród

Hírek, információk
Hírek
Információk
Társulási Tanács ülései
2011. évi munkaterv
2012. évi munkaterv
Központi Orvosi Ügyelet
2012.január havi ügyeleti beosztás
tanácsi ülés időpontja
Dokumentumok
2012

Pályázatok
Kistérségi pályázatok

Rólunk írták
Dunakanyar Régió

Események, rendezvények
Kistérségi Pedagógiai Napok
Kistérségi Civil Találkozó
Kistérségi Nyári Táboroztatás Képei

Koncepciók, tervek
Dunakeszi kistérség Fejlesztési Koncepciója
Kistérségi Környezetvédelmi Program és Hulladékgazdálkodási terv
Dunakeszi Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve

Kapcsolódó oldalak

Interaktív
Regisztráció
Bejelentkezés
Fórum

Dunakeszi »

DUNAKESZI

Dunakeszi Budapest közvetlen szomszédságában, a pesti síkságon fekszik a Duna bal partján, annak kavicsos törmelékkúpján. Keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna (Szentend-rei-sziget; Horány), északról pedig Göd határolja.
Története
Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepő-en jó állapotban maradtak fenn. A rómaiak i. e. 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmata jazygoké volt, akiknek város-ai között Ptolemaiosz Vácot (Uscenum) említi. Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezew néven említi.
Az 1715. évi népességösszeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szere-pel. 1768-ban a gödöllői Grassalkovich-uradalom része volt a falu, 600 lakossal. Az ekkor – Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán – megszületett urbárium úrbéri szerződései rögzítették az itt lakó jobbágyok kötelezettségeit; ezek később a paraszti földbirtoklás alapjául is szolgáltak. Az urbárium kedvező hatást gyakorolt a község fejlődésére, mivel az országos átlagnál kisebb terheket rögzített, s gondoskodott a betelepülőket megillető birtokosi segé-lyekről és kedvezményekről. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Az első szerelvény – amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott – csak Dunakeszin állt meg. Az 1870-es években a dunakeszi ker-tészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. A századfordulón 1897-en laktak itt. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. 1910-ben Alag önálló község lett, az összes adót létesítményei után a Lovaregylet fizette. Új községházát és iskolát építettek. A lovászok nagy része Tiszaszőlősről és Tatáról költözött Alagra. Az iparo-sodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910-es évek végén építették. Dunakeszi, Kisalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. A vagongyár nélkül Dunakeszi teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Alagon a lovaregylet alkalmazottai – idomárok, hajtók – nagy összegeket kerestek, ebből nagy villákat építettek. Ezzel szemben az alacsonyabb beosztásban dolgozók közül sokan nyomorogtak. 1931-38-ban a lovaregylet tá-mogatásával épül meg az alagi Szent Imre templom.
Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) 1950. elején egyesítették. 1950 októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa. A településen az ipart 1945 után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. Több termelő-szövetkezet alakult. A 140 holdas uradalom, az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult alagi állami tangazdaságnak. A városiasodás útját az 1957 utáni dinamikus iparfejlesztés nyi-totta meg. A községbe települt a Mechanikai Laboratórium gyáregysége. Rövidesen nagy be-ruházással bővült a konzervgyár. Felépült a 3. számú házgyár, majd ezt követte az európai színvonalú hűtőház. Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommu-nális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés 1977 áprilisában lett város.
Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, az okmányiroda, és a földhivatal kirendeltsége is körzetközponti feladatokat lát el. Az M0 autópálya északi szektorának és az új 2-es gyorsforgalmi útnak a megépülése következtében az 1990-es években Dunakeszi közúti kapcsolatai a nagyvilággal jelentősen megjavultak, ami jótékony hatással volt a város gazdaságának fejlődésére.

Nevezetességei képekben (a teljesség igénye nélkül)

Városháza

Szent Mihály templom

Radnóti Miklós gimnázium

Lóversenypálya






Copyright 2006 Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás
| Fejlesztő: PONTHU 2001. Informatikai Bt. | Grafika: REALSYS |