DUNAKESZI
Dunakeszi Budapest közvetlen szomszédságában, a pesti síkságon fekszik a Duna bal partján, annak kavicsos törmelékkúpján. Keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna (Szentend-rei-sziget; Horány), északról pedig Göd határolja.
Története
Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepő-en jó állapotban maradtak fenn. A rómaiak i. e. 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmata jazygoké volt, akiknek város-ai között Ptolemaiosz Vácot (Uscenum) említi. Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezew néven említi.
Az 1715. évi népességösszeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szere-pel. 1768-ban a gödöllői Grassalkovich-uradalom része volt a falu, 600 lakossal. Az ekkor – Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán – megszületett urbárium úrbéri szerződései rögzítették az itt lakó jobbágyok kötelezettségeit; ezek később a paraszti földbirtoklás alapjául is szolgáltak. Az urbárium kedvező hatást gyakorolt a község fejlődésére, mivel az országos átlagnál kisebb terheket rögzített, s gondoskodott a betelepülőket megillető birtokosi segé-lyekről és kedvezményekről. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Az első szerelvény – amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott – csak Dunakeszin állt meg. Az 1870-es években a dunakeszi ker-tészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. A századfordulón 1897-en laktak itt. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. 1910-ben Alag önálló község lett, az összes adót létesítményei után a Lovaregylet fizette. Új községházát és iskolát építettek. A lovászok nagy része Tiszaszőlősről és Tatáról költözött Alagra. Az iparo-sodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910-es évek végén építették. Dunakeszi, Kisalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. A vagongyár nélkül Dunakeszi teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Alagon a lovaregylet alkalmazottai – idomárok, hajtók – nagy összegeket kerestek, ebből nagy villákat építettek. Ezzel szemben az alacsonyabb beosztásban dolgozók közül sokan nyomorogtak. 1931-38-ban a lovaregylet tá-mogatásával épül meg az alagi Szent Imre templom.
Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) 1950. elején egyesítették. 1950 októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa. A településen az ipart 1945 után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. Több termelő-szövetkezet alakult. A 140 holdas uradalom, az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult alagi állami tangazdaságnak. A városiasodás útját az 1957 utáni dinamikus iparfejlesztés nyi-totta meg. A községbe települt a Mechanikai Laboratórium gyáregysége. Rövidesen nagy be-ruházással bővült a konzervgyár. Felépült a 3. számú házgyár, majd ezt követte az európai színvonalú hűtőház. Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommu-nális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés 1977 áprilisában lett város.
Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, az okmányiroda, és a földhivatal kirendeltsége is körzetközponti feladatokat lát el. Az M0 autópálya északi szektorának és az új 2-es gyorsforgalmi útnak a megépülése következtében az 1990-es években Dunakeszi közúti kapcsolatai a nagyvilággal jelentősen megjavultak, ami jótékony hatással volt a város gazdaságának fejlődésére.
|
